- Éppen hogy meghaladta a száznegyvenmillió forintot Kömlőd költségvetésének bevételi és kiadási előirányzata 2006-ban, ezért a testület arra törekedett, hogy az intézmények működése biztosított legyen, annak ellenére, hogy a büdzsé huszonkilencmilliós hiányt tartalmazott, amit telek és ingatlanhasznosítással próbált meg pótolni a település, mint utóbb kiderült, eredménytelenül. Mindezek ellenére - ha minimálisan is - de fejlődött a falu, igaz, ez elsősorban egy sikeres pályázatnak és a civil szféra adakozásának köszönhető. Minden évben gondot fordítanak, hogy intézményeikben ne maradjon el a nyári egészségügyi festés. Két éve közcélú és közhasznú munkások igénybevételével készült el az iskola, óvoda, főzőkonyha és a védőnői szolgálat helyiségeinek felújítása, s a nagy pénzszűkében tavaly is ezt a módszert alkalmazták. 2007.01.08.

Bővebben...

Szinte egy tűt sem lehetett leejteni szombaton délután a kultúrházban, ahová - rendhagyó módon - a község kisbabáit is meghívták az óvoda farsangi rendezvényére, így babafarsanggal indult a program, melyen megilletődve álltak színpadra a legapróbbak.

Mindeközben a két csoport csöppségei izgatottan készülődtek, s bár a jelmezes bemutató nem versengés volt, nagy örömet okozott a hozzátartozóknak, ismerősöknek, akiket elsőként Senkár Béláné intézményvezető köszöntött.

Egymást követték a Csicseri és a Napsugár csoport maskarásai, melyek között megelevenedtek a mesék és gyermekfilmek emlékezetes alakjai is.

Bővebben...

Szülők, hozzátartozók is érkeztek péntek délután a kömlődi Kerényi Béla Református Diakóniai Intézményekbe a már hagyományos farsangi mulatságba, s aki ott volt, biztosan nem bánta meg, mert a gondozottak és gondozóik olyan hangulatot varázsoltak a terembe, amit befutott humoristák is megirigyelhettek volna.

A maskarások rövidebb, hosszabb produkcióikkal érzékeltették, milyenek is lehetnek a férfiak? Lehetnek tüzesek, spanyol temperamentummal, kissé nagyot hallók, amolyan besenyős módra, lehetnek vakmerők és bátrak, nagyszájú Győzikék, akiket az asszonyuk tart kordában, s hős harcosok, mint Asterix és Obelix. A kérdés, hogy melyiket válasszuk? A következő táncos jelenet Gryllus Vilmos „segítségével” erre is megadta a választ: az igazi férfi dudán játszik, vörös szakálla messzire látszik, az igazi férfi mindig zord, az igazi férfi szoknyát hord!

Bővebben...

Hiába gondoskodott a tél folyamán a kömlődi önkormányzat a kezelésében lévő utakon a hó folyamatos eltakaríttatásáról, a község és Parnakpuszta közötti útról Virágtanyára bevezető szakasszal most igencsak meggyűlt a baja.

A helyhatósággal a feladat elvégzésére szerződött vállalkozó eddig sikeresen tisztított meg valamennyi rá bízott területet, így a bekötő utat is, de már szerda este látható volt, hogy az állandósuló erős szél, s egy esetleges havazás rövidebb, hosszabb időre elzárhatja a Virágtanyán élő két családot a külvilágtól.

S ez így is történt. Csütörtökön a szél vitte az eddig leesett havat, majd pénteken újabb, nem kis mennyiségű érkezett erős szélfúvás kíséretében, s hiába próbálkoztak újabb és újabb gépekkel, azok sem birkóztak meg az úton nagyjából 60 centiméteresre duzzadó hóval. Kiss Ferenc polgármester ekkor döntött úgy, hogy az Aranykocsi ZRt-től rendeli meg a hó eltakaríttatását, majd Madari Ferenc alpolgármesterrel a helyszínen követték, miként sikerül „eltüntetni” a hótömeget. A homlok rakodógép kezelője pénteken nagyjából délután fél 2 körül kezdte meg a munkát, s nem kis feladatot teljesített: a majdnem egy kilométeres útszakaszt, „sasszézva” ároktól árokig, olykor a fizika törvényeit megcáfolva, s a gép és ember teljesítményének határait súrolva három óra alatt tette a személyautók, így a Virágtanyán élők számára is járhatóvá a bekötőutat.

Megjelent a kormany.hu oldalon a járási rendszer tervezete. Az új közigazgatási egységbe, az oroszlányi járásba 29.428 főt soroltak, ez hét települést jelent: Bokod, Dad, Császár, Kecskéd, Kömlőd, Oroszlány, Szákszend. Tehát tulajdonképpen maradt a kistérség, ami Császárral egészült ki. Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik.

A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz, minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben. A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január 1-jével.

A tervekről a kormany.hu honlapon lehet olvasni és január 20-ig lehet azokat véleményezni.  Az Országgyűlés elé várhatóan 2012 februárjában kerül a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó Kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a Kormány.

A járások kialakítása kapcsán az a cél, hogy települések „jól érezzék magukat” ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra. A települések véleményére is számítanak a most indított társadalmi egyeztetés során.

A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt legfőbb cél a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása, az államigazgatás jelenleg körzeti, helyi szinten működő szerveinek járási szintű integrálása, az önkormányzat és államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztása, az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása. Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. A véleményeket az Államtitkárság a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen várja.

2012.01.11.

A Himnusz közös eléneklését követően a református templomban kezdődött csütörtökön a kömlődi önkormányzat rendezvénye, melyen az 1943-as Don melletti tragédiára emlékeztek a jelenlévők.
Szemeti Ferenc lelkész beszédében emlékeztetett arra, hogy 1942 áprilisa és júliusa között több ezer vagonnal szállították a magyar katonákat a szovjet hadszíntérre, ahol később a 2. magyar hadsereg mintegy 130-150 ezer katonája lelte halálát. A német hadiipar ekkor már a saját csapatai ellátására sem volt képes, így nem voltak abban a helyzetben, hogy a magyarok felfegyverzésre tett ígéreteiket teljesítsék. A későbbi védelmi harcokban különösen hiányoztak a páncélosok, a páncéltörő fegyverek, a tüzérségi vontató eszközök, valamint az egyéni felszerelések.
Bogáth István települési képviselő Szilágyi Dezső százados naplójából idézte fel a harcokat, s a mérhetetlen emberáldozatot. 69 évvel ezelőtt, 1943. január 12-14. között az oroszok áttörték a hősiesen küzdő doni magyar arcvonalat, s az ütközet során odaveszett a 2. magyar hadsereg jelentős része.
Ezt követően a község doni emlékművénél folytatódott a kegyeleti aktus, melyen ott volt a képviselő-testület több tagja mellett Kiss Ferenc polgármester és Madari Ferenc alpolgármester is. Itt az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és a község lakói helyezték el a kegyelet virágait, mécseseit, miközben elhangzott annak a tizenhét kömlődi katonának neve, akik sohasem tértek haza a Don-kanyarból, végül a Magyar Takarodó hangjaival zárult az önkormányzat megemlékezése.

Oroszlány, 2012.01.12.