Hiába gondoskodott a tél folyamán a kömlődi önkormányzat a kezelésében lévő utakon a hó folyamatos eltakaríttatásáról, a község és Parnakpuszta közötti útról Virágtanyára bevezető szakasszal most igencsak meggyűlt a baja.

A helyhatósággal a feladat elvégzésére szerződött vállalkozó eddig sikeresen tisztított meg valamennyi rá bízott területet, így a bekötő utat is, de már szerda este látható volt, hogy az állandósuló erős szél, s egy esetleges havazás rövidebb, hosszabb időre elzárhatja a Virágtanyán élő két családot a külvilágtól.

S ez így is történt. Csütörtökön a szél vitte az eddig leesett havat, majd pénteken újabb, nem kis mennyiségű érkezett erős szélfúvás kíséretében, s hiába próbálkoztak újabb és újabb gépekkel, azok sem birkóztak meg az úton nagyjából 60 centiméteresre duzzadó hóval. Kiss Ferenc polgármester ekkor döntött úgy, hogy az Aranykocsi ZRt-től rendeli meg a hó eltakaríttatását, majd Madari Ferenc alpolgármesterrel a helyszínen követték, miként sikerül „eltüntetni” a hótömeget. A homlok rakodógép kezelője pénteken nagyjából délután fél 2 körül kezdte meg a munkát, s nem kis feladatot teljesített: a majdnem egy kilométeres útszakaszt, „sasszézva” ároktól árokig, olykor a fizika törvényeit megcáfolva, s a gép és ember teljesítményének határait súrolva három óra alatt tette a személyautók, így a Virágtanyán élők számára is járhatóvá a bekötőutat.

Megjelent a kormany.hu oldalon a járási rendszer tervezete. Az új közigazgatási egységbe, az oroszlányi járásba 29.428 főt soroltak, ez hét települést jelent: Bokod, Dad, Császár, Kecskéd, Kömlőd, Oroszlány, Szákszend. Tehát tulajdonképpen maradt a kistérség, ami Császárral egészült ki. Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik.

A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz, minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben. A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január 1-jével.

A tervekről a kormany.hu honlapon lehet olvasni és január 20-ig lehet azokat véleményezni.  Az Országgyűlés elé várhatóan 2012 februárjában kerül a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó Kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a Kormány.

A járások kialakítása kapcsán az a cél, hogy települések „jól érezzék magukat” ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra. A települések véleményére is számítanak a most indított társadalmi egyeztetés során.

A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt legfőbb cél a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása, az államigazgatás jelenleg körzeti, helyi szinten működő szerveinek járási szintű integrálása, az önkormányzat és államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztása, az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása. Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. A véleményeket az Államtitkárság a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen várja.

2012.01.11.

A Himnusz közös eléneklését követően a református templomban kezdődött csütörtökön a kömlődi önkormányzat rendezvénye, melyen az 1943-as Don melletti tragédiára emlékeztek a jelenlévők.
Szemeti Ferenc lelkész beszédében emlékeztetett arra, hogy 1942 áprilisa és júliusa között több ezer vagonnal szállították a magyar katonákat a szovjet hadszíntérre, ahol később a 2. magyar hadsereg mintegy 130-150 ezer katonája lelte halálát. A német hadiipar ekkor már a saját csapatai ellátására sem volt képes, így nem voltak abban a helyzetben, hogy a magyarok felfegyverzésre tett ígéreteiket teljesítsék. A későbbi védelmi harcokban különösen hiányoztak a páncélosok, a páncéltörő fegyverek, a tüzérségi vontató eszközök, valamint az egyéni felszerelések.
Bogáth István települési képviselő Szilágyi Dezső százados naplójából idézte fel a harcokat, s a mérhetetlen emberáldozatot. 69 évvel ezelőtt, 1943. január 12-14. között az oroszok áttörték a hősiesen küzdő doni magyar arcvonalat, s az ütközet során odaveszett a 2. magyar hadsereg jelentős része.
Ezt követően a község doni emlékművénél folytatódott a kegyeleti aktus, melyen ott volt a képviselő-testület több tagja mellett Kiss Ferenc polgármester és Madari Ferenc alpolgármester is. Itt az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és a község lakói helyezték el a kegyelet virágait, mécseseit, miközben elhangzott annak a tizenhét kömlődi katonának neve, akik sohasem tértek haza a Don-kanyarból, végül a Magyar Takarodó hangjaival zárult az önkormányzat megemlékezése.

Oroszlány, 2012.01.12.

A 2013-tól bevezetendő járási rendszert, illetve az önkormányzatok mozgásterét is érintette röviden Kiss Ferenc két ülés közötti beszámolója a kömlődi képviselő-testület csütörtöki ülésén, miután a megyebeli települések vezetői is egy ezzel kapcsolatos tájékoztatón vettek részt a napokban. A polgármester ugyanakkor azt is elmondta: úgy érzi, számos kérdés még igen képlékeny, s további, különböző szintű egyeztetések várhatók.

Az biztos, hogy a 2000 fő alatti települések nem működtethetnek önálló hivatalt, a lehetséges társulások kapcsán viszont bőven vannak kérdőjelek. A tájékoztatón ugyanis az hangzott el, hogy a járáshatárok nem lesznek átjárhatóak, ugyanakkor azt is elmondták, hogy a közigazgatásilag szomszédos települések társulhatnak. Jó hír lehet, hogy a jövőben vállalkozási tevékenységet is folytathatnak az önkormányzatok, mellyel növelhetik bevételeiket – mondta el a polgármester, aki szerint érdemes elgondolkodni, Kömlőd esetében milyen szegmens jöhet szóba.

Bővebben...

Három hete vette észre Lengyel Sándorné, hogy a kömlődi házának udvarán álló fenyőfára vendégek érkeztek, hét erdei fülesbagoly. A madarak szinte észrevétlenül bújnak meg a többméteres fenyő ágai között, s egész napjukat a fán töltik, majd a szürkület beálltával elindulnak vadászni – mondja a porta tulajdonosa. A község széli dombon álló telek egyébként ideális helyen van, mivel jó a rálátás innen a környező szántókra és a mezőre. 

Az erdei fülesbagoly állandó madarunk, télen kisebb csapatokba verődve települések örökzöld fáin telel, s ha nem zavarják őket, évekig visszajárnak megszokott területükre. Rágcsálókat, kisebb emlősöket fogyasztanak, s különösen védettek, eszmei értékük 50 ezer forint egyedenként. A baglyok csak a téli időszakban verődnek csapatokba, a tavaszi költés idején már párokban élnek.

Oroszlány, 2012.01.29.

Serlegek, kupák, oklevelek, elismerések sokasága bizonyítja, milyen eredményes volt a kömlődi mazsorett mozgalom az elmúlt húsz évben.

A múlt század kilencvenes éveinek elején a tarjáni Hegyesi István nívódíjas táncpedagógus és felesége vezetésével kezdte a munkát az akkor még kislányokból álló mazsorettcsoport, amelyik később hét országos bajnoki címet is magáénak tudhatott. Produkciójukkal bejárták Európát, felléptek Afrikában, s állandó szereplői voltak a hazai fesztiváloknak, gáláknak.

A lányok időközben felnőttek, családi életük, munkájuk, tanulmányaik elszólították őket a községből, az utánpótlás pedig nem töltötte be a megüresedett posztokat, így lassú hanyatlás után felbomlott a közösség.

Tavaly novemberben ünnepelték a helyi mazsorett mozgalom két évtizedes jubileumát, s ekkor vetődött fel a veterán táncosokban az ötlet, mi lenne, ha újrakezdenék?

Bővebben...