Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.

2018. november 17. szombat

Kömlőd község

Kömlőd

Műemlékek, emlékhelyek

Műemlékek

Hugonnay kúria: A Pázmándy család Kömlőd történetének legmeghatározóbb családja volt. Még a török megszállási idején, 1638-ban jutottak Kömlőd birtokába. Ők telepítették be a falut s mivel maguk református vallásúak voltak, így az új hitre tért embereket telepítettek az újjáépítendő faluba. A család három tagja is országgyűlési képviselő volt. A Dunántúli Református Egyházkerületnek két főgondnokot is adott a család Pázmándy József és  id. Pázmándi Dénes személyében. Ez a család volt az, amelyik mindig is meghatározó szerepet játszott a település életében. A család leghíresebb tagjai Kömlődön születtek és életük jelentős részét is itt élték. Hajdani birtokuk jelentősebb épülete ma már nem a Pázmándy nevet  viseli, hanem későbbi tulajdonosa révén Hugonnay kúria néven ismert a település központjában

Perczel ház: Feltehetően a Sárközy család építtette a 18. század végén, 1846 után került a Perczel család tulajdonába, a 19. század második felében a Szemerey család birtokolta. Téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület. Oromfalas utcai homlokzatán két, fekvő ovális padlásablakkal. Utcai és udvari homlokzatai faltükrökkel tagoltak. A háromszögű utcai oromfalon két fekvő ovális kis ablak, közöttük barokkos keretdísz.

 

Református templom: A korábbi, 1740-ben épült templom felhasználásával épült 1784-ben. Tornya 1829-1830 között készült. 1882-ben új tetőszerkezetet kapott, 1920-ban és 1988-ban felújították, 2011-ben teljes rekonstrukció keretében újult meg.

 

 

Református parókia: A református templom mellett, szabadon álló, homlokzatával a Szabadság utca felé forduló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Itt született Pálóczi Horváth Ádám költő és Obernyik Károly színműíró.

 

 

 

Emlékhelyek

A kömlődi temetőben: A kömlődi egyházközség tulajdonában három temető volt. Mivel a falu régtől fogva tiszta református vallású volt, nem is alakult ki más felekezeti, vagy önkormányzati temető. Soha nem jelentett ez gondot, még akkor sem, amikor jelentős számú katolikus vallású lakos telepedett le a faluban. Természetesen kivételt képezett az egy időben jelentős számú zsidóság, nekik saját temetőjük volt a régi református temető mellett. E zsidótemetőben temetkeztek a környező kis falvak zsidó családjai. Nekik egyébként saját iskolájuk és imaházuk is volt. A régi temetőben 1848-as honvédsír is található.

Magyar katonák sírjai (két helyszínen) a református temetőben: A környékbeli harcok során 12 magyar katona halt meg  Kömlőd környékén, 5 munkaszolgálatost pedig a temetőben kivégeztek. Három katona sírja ismert : Braun Ádám örm.; Kecskés Miklós tiz.; Varanka Ferenc. Ismeretlen helyen nyugszik: Buburucz János; Hager Ferenc honv.; Harer Károly örv.; Kemény László honv; Kiss Mihály lev.; Lakatos József örv.; Tóth János honv.; Varga Ferenc honv.; Varga Károly honv.

 

Magyar munkaszolgálatosok sírjai a református temetőben: Kivégezték őket 1945.01. 14-én: Braun László; Fenyvesi Imre; Gerőfi László; Leictner Ernő; Schönfeld Vilmos.

 

 

 

Szovjet katonasírok: A község körüli harcokban 95 katona esett el. Néhányat közülük – az idős kömlődiek elbeszélése alapján – a lakossággal való erőszakosság miatt kivégeztek. Emlékmű a református temetőben.

 

 

 

1848-as honvédsír: A református temetőben található az egykori szabadságharcos honvéd, Kövesdi József sírja.

Sárközy temető: A település legrégebbi temetője egy hektár területen helyezkedik el.  Ma csak néhány sírkő látható, köztük a Pázmándy család néhány tagjáé, valamint Sárközy József országgyűlési követ, dunántúli főgondnok sírja. Ma magánterület!

 

 

 

 

 

 

Zsidó temető: A környékbeli falvak zsidó lakosai ide temetkeztek. A régi református temető É-i. - ÉK-i szélétől mintegy 50 m-re található. Egyik rabbijuk Natonek József 1813-ban Kömlődön született, s a zsidóság Palesztínába való visszatelepüléséért munkálkodott. Ő a cionizmus egyik előfutárának tekinthető.

Hősök emléktáblái a református templom falán: Az itt elhelyezett táblák az I. és II. világháborúban elesettekről, valamint arról a tizenhét kömlődi katonáról emlékeznek meg, akik sohasem tértek haza a Don-kanyarból.

 

 

 

 

 

Trianon emlékhely: 2011-ben a templom megújulása alkalmából tartott ünnepi esemény részeként Trianoni emlékművet avattak Kömlődön

 

 

 

 

Hősök parkja: A park kialakítása 2003-ban kezdődött. Ekkor avatták fel a II. Magyar Hadseregnek a doni csatában elhunyt és eltűnt áldozataira emlékező márványtábláját. 2008 tavaszán készült el az 1848/49-es kopjafa, majd ősszel azt a kopjafát leplezték le, amely az 1956-os eseményekre emlékeztet, teljessé téve a park emlékhelyeit.

 

 

Millenniumi kő: Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából 2000-ben felállított emlékmű a községháza előtt.

 

 

 

Pálóczi-Obernyik emléktábla: A református parókia falán elhelyezett tábla emlékeztet arra, hogy ott született Pálóczi Horváth Ádám költő és Obernyik Károly színműíró.

 

 

 

 

Perczel emlékhely: 2011-ben a falu egykori híres lakója, az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka, Perczel Mór tiszteletére avattak emlékművet születésének 200. évfordulóján a Perczel család valamikori lakóépülete előtt.

Please publish modules in offcanvas position.