Hun őrhalom
Avarkori földvár maradványainak tekintik a falu É-i dombvonulatán lévő kisebb kiemelkedést, melynek elhelyezkedése, esetleg kapcsolódhat a település elnevezéséhez, " Kémlő " - azaz megfigyelő pont.
Leletanyag alapján ie: 10000-400 közötti időkre is datálható ezen a területen a népesség jelenléte. Vasból készült fejsze feje került elő a földből.
Régi Kömlőd
Kömlőd község a legrégebbi feljegyzésekben előbb Kemlew, illetve Kyskemlew puszta néven szerepel. Később említik Kömlő, majd Kömlőd néven.
Az 1300-as években a terület már Gesztes vár birtokaihoz tartozott, s mint ilyen Csór Tamás tulajdonát képezte 1360-ig. 1435-ben Albert király zálogba adta az egész várbirtokot Rozgonyi Istvánnak, s e zálogjogot Mátyás király is elismerte.
Kömlőd első név szerinti említése az 1439-es évben történik.
Az 1526-os mohácsi gyászesemények után a település is török uralom alá került, lakói elmenekülnek, a falu elnéptelenedett, elpusztult. A helyi szájhagyomány szerint a község melletti ingoványba süllyesztették az egykori kis templom harangját.
Római település Kömlőd területén
A mai település ÉNY-i határában egykor római kori település lehetett, melyet a szántóföldről előkerülő egykori pénzérmék jelenléte bizonyíthat. E terület tudományosan nincs megkutatva, azonban a kis patak melletti terület alkalmas lehetett település létesítésére