Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.

2019. december 10. kedd

Kömlőd község

Kömlőd

„Éljen a Magyar szabadság, éljen a haza”!

Március 15-ére emlékezett Kömlőd

Szemerkélő, szomorú időben gyülekezett Kömlőd lakossága az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 71. évfordulójának megemlékezésére a Hősök parkjához. Az ünnepség a Himnusz hangjaival vette kezdetét. Jelképes hátteret biztosítottak, tisztelegve a hősök előtt, a Kömlődi Lovas Egyesület lovasai és lovai díszsorfalat állva, nemzeti trikolort lobogtatva.

Schvarczné Stieber Rita aljegyző köszöntötte a megjelenteket, beszédében elmondta, hogy 1848. március 15-e a magyar történelem legcsodálatosabb napjává fényesedett, hiszen az ifjúság vezetésével egy vértelen forradalom zajlott le.

Megemlékezésében egy turista történetét idézte, miszerint:

„A minap Horvátországban Jellasics horvát bán lovasszobránál jártam. Annak a Jellasicsnak a szobránál, aki 1848-ban – jó terroristához méltóan – éppen szeptember 11-én tört be országunkba, hogy tönkre tegye a vérrel szerzett szabadságunkat. Ez, ahogy az iskolában is megtanultuk, nem sikerült neki, sőt szégyenletes futásnak eredt. Nos, ez a hatalmas szobor, amelyet egy másik országban, egy másik nemzet állított a Pákozdnál csúfosan megvert hadvezérének, ez a szobor csak a hátát mutatja Budapest és Magyarország irányába, mintha még most is menekülne. A szobor megtekintésekor nem voltam egyedül. Helybeli horváth ismerőseim mosolyogva, csipkelődve jegyezték meg, hogy: „Ez itt Jellasics, ugye tudod, hogy ki is volt ő?!” „Természetesen” – válaszoltam. „És ugye ti is tudjátok, hogy miért fordít hátat Magyarországnak?” – kérdeztem vissza.

Ezzel meg is értettük egymást, mert tisztában voltunk saját múltunkkal, és azzal, hogy saját hazánk szeretete nem azonos más népek gyűlöletével”.

A forradalom hősei bebizonyították, hogy egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. A nemzet összetartásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrásunk. Ezáltal válnak érvényessé Petőfi szavai: „Bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon”.

Az ünnepi megemlékezést szavalatokkal tették még tartalmasabbá a helyi diákok Molnár Eszter, Banai Bonifác, Kriskó Éva, Benedek Bernadett, Szatmári Kinga.

 

A hősök emléke előtt fejet hajtva elhelyezte a kegyelet virágait Bogáth István Kömlőd polgármestere és Szemeti Ferenc alpolgármester. A helyi óvoda, a Nyugdíjas Klub, a Polgárőr Egyesület, a Lovasegyesület, a Hegyháti Alajos Tagintézmény képviselői szintén lerótták kegyeletüket az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Schvarczné Stieber Rita aljegyző asszony megköszönte a megjelenteknek, hogy együtt emlékeztek, majd az ünnepi gyülekezet átsétált és megkoszorúzta Perczel Mór a híres honvédtábornok, és Obernyik Károly Kömlőd szülöttének emlékművét, aki barátságot kötött Petőfi Sándorral és szerepe volt az 1848-as események előkészületeiben is.

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a magyar nemzet polgáraiként büszkén „nézhetünk a múlt tükrébe” és erőt meríthetünk belőle a jövő kihívásaihoz.

2019.03.18.

Please publish modules in offcanvas position.