Közeledik a hatévesek számára az iskolai beíratások dátuma, ezért is érthetetlen, hogy alig páran voltak kíváncsiak Farkasné Bíró Mónika péntek délutáni óvodai előadására.

A járási Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetője Kiss Ferenc polgármester felkérésére érkezett a községbe, hogy tájékoztassa a szülőket a törvényi előírásokról, az új rendszer működéséről.

Mint elhangzott, a kömlődi iskolát ez évtől átvette az állam, így a tartalmi munkát a járási központ felügyeli, ugyanakkor a környei iskolatársulás okán a pedagógusok bérét a tatabányai járási intézményfenntartó központ biztosítja. Májusig kell arról dönteni, hogy az oroszlányi tankerülethez kerüljön-e, hiszen minden településen működtetni kell az alsó tagozatos oktatást, ha legalább azt nyolc szülő kéri – fogalmazott a szakember, aki azt is elmondta, hogy a kömlődi gyerekeket Kocsra, Környére, Dadra, Bokodra, Tatára és Tatabányára íratják a szülők, pedig az óvoda és az iskola a település összetartó képességének fontos színtere. Azokban a Bakonyaljai kis falvakban, ahol kiürültek ezek az intézmények, szétesett a helyi közösség is, s azok a gyerekek, akik már most elveszítik kötődésüket lakóhelyükhöz, felnőttként is könnyebben hagyják azt el – figyelmeztetett a szakember.

Dorogi Attiláné, a helyi iskola vezetője azt hangsúlyozta, hogy igazi családias hangulatban folyik az oktatás-nevelés Kömlődön, ahol jelenleg 18 alsós kisdiákkal foglalkoznak. Az intézményt bármikor felkereshetik a szülők, hozzátartozók, s bár az összevont tanulócsoportos foglalkozásoknak vannak hátrányai, de legalább ennyi előnyt jelent a nagyobb önállóságot kívánó tanulmányi munka, illetve a kis létszám közösségerősítő szerepe.

- Szinte mindent biztosítani tudunk a helyi gyerekeknek, amit a környék nagyobb iskolái. Jól felszereltek a tantermek, logopédus és fejlesztő pedagógus is foglalkozik a diákokkal, lehetőség van az informatika és a német nyelv tanulására, s akkor még nem beszéltünk a bensőséges, családias légkörről, ami hiányzik a nagy létszámú iskolákban – hangzott el.

Egy pedagógus gondolatai az összevont tanulócsoportos iskoláról:

Sokat töröm a fejem azon, mi viszi rá a szülőket arra, hogy az összevont tanulócsoporttal működő alsó tagozatos kisiskolát felcseréljék a városi iskolával még olyan áron is, hogy gyermeküket hajnalban keltve kell utaztatni, ezzel órákat elvéve a pihenéséből. Mivel pályám több, mint felét nagy iskolában töltöttem, a többit falusi összevontban, talán nem veszi senki nagyképűségnek tőlem, ha elmondom tapasztalataimat.

Azért mondom el, mert reményeim szerint nemsokára ismét kinyithat sok-sok még meglévő, jó állapotú kisiskola, vagy tanyasi iskola. Ehhez azonban a kormányzati szándék kevés. Amíg vannak olyan polgármesterek, aki a saját településük iskolájába nem íratják be a gyereküket, hanem a szomszéd falu iskoláját választják, addig a többi szülő is ezt teszi. Ilyenformán a község a saját iskoláját teszi tönkre, záratja be, holott az már száz éve a települést szolgálta. Szoktam a szülőktől kérdezni, miért vannak ellenérzéseik az összevont oktatással szemben. Azt mondják, hogy azért, mert a nagyközségi vagy városi osztályban egyszerre csak egy osztályt tanít a tanító. Így több idő jut a tananyagra.

Való igaz, hogy az összevont iskola osztályában egyszerre zajlik mondjuk egy elsős rajz óra a harmadikos nyelvtannal. Vagy egy másodikos olvasásóra egy negyedikes matekkal. A csendben és a hangosan végzett feladatok váltják egymást.

Szakmai szemmel számomra nincs különbség a differenciált munkával megtervezett városi óravezetés és az előbb elmondott kisiskolai óravezetés között. Mindegyik differenciált munka, csak más miatt differenciált. Városon a gyermekek képességei alapján megállapított csoportok adják a differenciálás alapját, az összevontban a kétféle tananyag is. Mindegyikhez nagy és lelkiismeretes felkészülés kell. A városi olvasásórán is csoportok dolgoznak önállóan, csendben, míg mások hangosan kibeszélnek egy témát a tanárral, vagy hangosan értékelik az önállóan elvégzett feladatokat. Az összevontban csak annyival másabb a helyzet, hogy egy órára két tananyag jut, de ugyanolyan jól kivitelezhető. Semmiben nem szenvednek hiányt. Sőt! Szeretetből biztosan többet kapnak!

Örülnék, hogy az összevont oktatás alatt a gyermekem korán megtanulná, mit jelent az önálló munka, az alkalmazkodás a másik tanulócsoporthoz, más korcsoporthoz. Annak is örülnék, hogy a kultúrházban Anyák napján összegyűlnének a falu fiataljai, idősebbjei, hogy megnézzék az óvodások és iskolások közös ünnepségét.

Mert az évnyitó, az Anyák napja, a farsangi bál, a karácsonyi ünnepség, a nemzeti ünnepek, megemlékezések még azokat a néniket, bácsikat is összegyűjtik, akik különben nem mozdulnának ki otthonukból. De azért még felöltöznek és elbicegnek, hogy a gyerekeket megnézzék, bármilyen programon. Ez mozgósítóbb tud lenni bárminél.

Farnady Lászlóné

2013.03.02.