Kömlődnek több ponton is történelmi kötődése van az 1848/49-es szabadságharchoz. Itt élt ez időben a híres honvédtábornok, Perczel Mór családja, és itt született 1816-ban ifjabb Pázmándy Dénes országgyűlési képviselő, Komárom vármegye másod alispánja, akit 1848-ban az országgyűlés alsóházának elnökévé választottak.

Pénteken délelőtt az óvodások szépítették a Hősök Parkjában négy évvel ezelőtt emelt kopjafa környékét, ahol saját készítésű zászlóikra a mártírok arcképeit helyezték el. Koradélután a községi megemlékezésen Szemeti Ferenc református tiszteletes, a képviselő-testület tagja idézte fel a világosi fegyverletételt követő megtorlás eseményeit, a mártírok utolsó óráit, utolsó levélrészleteiket, gondolataikat, nem megfeledkezve gróf Batthyány Lajosról, az első felelős magyar miniszterelnökről, akit ugyanezen napon végeztek ki.

1849. október 6-án a milliomos földesúr Kiss Ernő, a gazdag magyar főúr Vécsei Károly, egy német arisztokrata, Leiningen-Westerburg Károly, egy szerb, de magyar érzelmű hivatásos katona, Damjanich János, egy republikánus demokrata, Nagysándor József, a vasúti főtisztviselő, Lázár Vilmos, harmincévi hű szolgálatáért alig másfél évvel korábban osztrák nemességet kapott őrnagy, Schweidel József, a kitűnő mérnök, Török Ignác, a legelőkelőbb magyar nemesi család sarja, Dessewffy Arisztid, egy iparszervezési tehetség, Láhner György, egy az osztrák középosztálybéli Poeltenberg Ernő, egy horvát granicsár, Knezic' Károly és egy pozsonyi fogadós fia, Aulich Lajos állt a bitó alá, illetve a kivégzőosztag elé. Többen nem is tudtak magyarul, de a magyar ügyért harcoltak, és Magyarország függetlenségéért áldozták életüket. Jó példa erre lovag Poeltenberg Ernő egy naplójegyzete: "Csak a nyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog."

A megemlékezést követően az önkormányzat, a társadalmi és civil szervezetek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit a kopjafánál.

2012.10.06.