Egy remek kis beszámolót kaptunk a Kömlődi Hagyományőrző Egyesület tagjaitól, akik a ragyogó időt kihasználva, az elmúlt két vasárnapot közös kis kirándulásokkal töltötték.
🌳🌳
Itt a tavasz, irány a természet!
A hagyományőrzők kis csapata már sokszor bebizonyította, hogy jól tud együtt dolgozni. Azért a csapatépítés sosem árt és úgy gondoltuk néha jár nekünk egy kis szórakozás is nem csak a munka.
A téli tavaszias gyönyörű idő mindenkit a szabadba csábít, ha kirándulunk miért ne tennénk együtt.
Így február végén neki indultunk az alcsúti arborétum hóvirág mezejét bejárni. Rajtunk kívül nagyon sok ember döntött úgy, hogy érdemes a vasárnap délutánt itt tölteni, ezért míg sorba álltunk a jegyért, volt időnk elolvasni a park történetét:
A Vértes lábánál fekvő területet hajdanán családi birodalomnak szánta József nádor (1796-1847), és kastélyt építtetett itt. Az egyemeletes klasszicista épületet 1820-27 között Pollack Mihály tervei alapján emelték, Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya volt.
A nádor utódait nevezzük a Habsburgok magyar ágának, ő volt közülük az első, aki Magyarországon letelepedve birtokhoz jutott.
József nádor halála után idősebb fiára, István főhercegre szállt az uradalom, aki egy rövid ideig Magyarország nádora is volt. A főherceg 1867-ben bekövetkezett halálát követően József Károly főhercegé lett, aki a kastélyt 1871-ben hátra nyúló szárnyakkal bővíttette és az udvari homlokzatot eklektikus stílusúra alakíttatta. A pálmaháznak sajnos csak a nyomai láthatóak, azt hazánk egyik legnagyobb építészének, Ybl Miklósnak a tervei alapján 1871-72-ben készítették el. A ma is látható kápolna (1880) Storno Ferenc munkáját dicséri, neoromán stílusban. Az 1880-as években még állatkertet is létesítettek a parkban. A főherceg 1905-ben meghalt, a birtokot fia, József Ágost főherceg örökölte. A főherceg az utolsó magyar király, IV. Károly bizalmasának számított, Magyarország kormányzója is volt rövid ideig 1919-20-ban, majd visszavonult Alcsútra és 1944-ben hagyta el az országot.
A kastélyegyüttesből napjainkra csak a timpanonos főhomlokzat egy része és a kápolna maradt meg. A hangulatos, romantikus kastélykert a kanyargós sétautakkal, a tóval, kis kő hidjaival, műromjaival, pihenőivel, a kastélyrommal az ország egyik legrégebbi és legszebb angolparkja.
Közel 2,5 óráig sétálgattunk a hatalmas, különleges fák ,a 2,5 hektáros egybefüggő hóvirágmező a téltemető, a hunyorok az épületek látványa megérte azt a kis fáradtságot amit akkor éreztünk mikor végre leülhettünk.
Mivel mindenki jól érezte magát és téli bezártság után végre kiszabadultunk, különben is már tavasz van hiszen március van újabb célpontot találtunk a következő hétvégére: meglátogatjuk a vértesszentkereszti bencés apátság romjait.
Szerencsére ez a vasárnap is szép napos időt hozott így semmi akadálya nem volt, hogy kiránduljunk.
Sajnos csak a kerítésen kívülről lehet megnézni a romokat, mert már 2 éve újítják fel, de így is impozáns látványt nyújtanak a hatalmas falak. Talán sikerül egyszer eljutnunk akkor is, ha végre újra nyitják.
Reméljük ez a két kirándulás csak a kezdet és hagyománnyá válik, hogy együtt töltsük a szabadidőnket minden kötelezettség nélkül, akinek van kedve és ideje jön.