Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.

2018. november 17. szombat

Kömlőd község

Kömlőd

Uncategorised

Földrajzi adatok

Ország: Magyarország

Régió: Közép-Dunántúl

Megye: Komárom-Esztergom

Kistérség: oroszlányi

Rang: község

Irányítószám: 2853

Körzethívószám: 34

Időzóna: CET, UTC+1

Történet

Kömlőd a Vértes-hegység lábánál, a Tatai-hegysor (Bársonyos) dombvidékén fekszik. Oroszlánytól 9 km-re északnyugatra, Kisbértől 25 km-re keletre, Tatától 15 km-re délnyugatra, Tatabányától 15 km-re nyugatra található.

A település neve 1439-ben Kemlew, 1446-ban Kemlewd alakban fordul elő, de egy 1518-as forrás már a Kyskemlew megnevezést használja. A környék egyébként ősidők óta lakott.

Területe részben a gesztesi várhoz tartozott, részben nemesi birtok volt, majd 1526 után török uralom alá került. 1543-ban a vele szomszédos Parnakkal (Pormik) együtt feldúlták. Az 1600-as évektől magyarok lakta református falu. Lakói nagyrészt zsellérek voltak. Birtokosai a Pázmándy, Sárközy, Saffaliczky, Badics, Pálffy, Szemerey, Jókuty, Szabó családok.

A falu gazdagon termő földjein kiváló minőségű gabonát, burgonyát, zöldséget, takarmányt és szőlőt termeltek. Fejlett volt állattenyésztése is, volt hengermalma, szeszgyára, téglaégetője.

1945-ig Komárom vármegye gesztesi járásához tartozott.

Parnakpuszta

Parnaki Miklós neve 1327-ben tűnik fel (komáromi nemesek közt tanúskodik Tés ügyében). Az 1937-es térképen már mint pusztát jelölik. (Parnaki halom, Nagyparnak-puszta)

Kömlőd nevezetes lakói:

A kömlődi köznép a régebbi időkben mindig is fogékony volt a tudományok a kultúra iránt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a magas szintű iskolai oktatás, melynek megtartásán mindig is fáradoztak. A társadalmi és gazdasági fejlődést azonban a kis és nagybirtokos családok léte, erősödése határozta meg. A közművelődés és a kultúra erősödése, az azokat is bőkezűen pártoló családoknak köszönhető, közülük is kiemelkedik a Pázmándy család, melynek református egyházunk is a legtöbbet köszönheti.

Pázmándyak

A család ősei már az 1659-es évtől kömlődi birtokosok. A család több nemzedéke élt itt, akik mind kömlődi születésűek. Ma a család egyetlen tagja sem él Kömlődön. Id. Pázmándy Dénes /1781-1854/ országgyűlési képviselő, aki 1828-ban Komárom vármegye alispánja, majd 1837-től a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt. 1848-ban a főrendek képviselőjeként honvédelmi bizottmányi tag, 1848-1854-ig Fejér vármegye főispánja volt. Fia Pázmándy Dénes /1816-1856/ országgyűlési képviselő Komárom vármegye másod alispánja, majd 1847-től első alispánja. 1848-ban az országgyűlés alsóházának elnökévé választották. Az udvarral történő megegyezésre törekszik, ezért szembe került Kossuthtal, 1849. márciusában megfosztották mandátumától. A szabadságharc leverése után birtokaira visszahúzódva él, 1850 táján barátját, Vörösmarty Mihályt bujtatta Baracska melletti birtokán. Az ifjabbik Pázmándy Dénes /1848-1936/ szintén Kömlődön született, 1878-1884-ig a körmendi kerület országgyűlési képviselője volt, a Vas megyei Gosztonyban is jelentős birtokai voltak. 1919-ben a szegedi ellenzéket képviselte Párizsban. A református egyházközség létében és fennmaradásában a családnak elévülhetetlen érdemei voltak, mindenkor híven áldoztak a gyülekezet épületeinek, templomának fennmaradására. Az oktatás terén is jelentős érdemeket szereztek, a Pázmándyak sokat segítettek az iskola költségeinek fedezésében. Egyházkerületünknek két főgondnokot is adott a család, Pázmándy József és id. Pázmándy Dénes személyében. Egy másik családtag Pázmándy Lajos a pápai főiskola gondnoka volt.

Perczel család

A híres honvédtábornok Perczel Mór /1811-1899/ családja a szabadságharc előtt és alatt Kömlődön élt. Perczel Mór 1846-ban nősült meg, elvette a Kömlődön élő Sárközy család egyik leányát Juliannát, négy fiú és négy leány gyermekük született, sorrendben: Irma, József, ifj. Mór, Miklós, Sándor, Júlia, Erzse, és Hermina. A gyerekek közül Irma, József és az ifjabb Mór is Kömlődön született. Természetesen, mint a szülők, a gyermekek is református hitben nevelkedtek és éltek. A család Vörösmarty Mihállyal nagyon szoros kapcsolatot tartott, a költő sokszor járt Kömlődön. Egyik itt tartózkodása alkalmával, a szájhagyomány szerint meglátogatta őt, Petőfi Sándor és Jókai Mór, e látogatás emlékét vésték bele, gyűrűjükkel a Perczel ház egykori ablaküvegébe. A szabadságharc bukása után a tábornok a egy ideig a kert végében kezdődő ingoványos területen bujkált , majd elindult külföldi száműzetésébe.

Perczel László /1827-1897/, a tábornok egyik testvére szintén Kömlődre nősült, s elvette Mór feleségének húgát, a szépséges Sárközy lányt, Lídiát. Három gyermekük született. Perczel László - mint főszolgabíró - 1848-ban a tatai választókerület országgyűlési képviselője lett. Kedvelte a földrajzi tudományokat és sajátkezűleg készített egy óriási, 1,3 méter átmérőjű földgömböt, mely akkor világviszonylatban egyedülálló volt. Ezt sokáig Szemerey József őrizte a községben, később Budapestre a mezőgazdasági múzeumba vitték. A Perczel ház előtt 2011-ben emlékművet avattak.

Sárközy család

Legismertebb képviselőjük Sárközy József főszolgabíró volt, aki 1802-ben született Kömlődön. 1840-1844-ig Komárom vármegye másod alispánja, és 1848-ban a megye országgyűlési követe, 1861-ben a Pápai Református Főiskola gondnoka volt, majd 1863-ban a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokává választották. Lelkes régiséggyűjtő, főleg a régi pénzek gyűjtése területén szerzett érdemeket. A közel 3000 db-os érmegyűjteményét és mintegy 600 db egyéb régészeti tárgyát a pápai kollégiumnak adományozta 1861-ben.

Pálóczi Horváth Ádám

1760. május 11-én született Kömlődön, Pálóczy Horváth György lelkipásztor gyermekeként. 1773-tól a debreceni református kollégiumban tanult, de mivel a papi hivatáshoz nem érzett kedvet, 1780-ban kimaradt és még az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. 1783-tól Somogy megyében élt, 1790 táján már országszerte elismert költő volt. Számos verset írt, melyek közül sok egyházi tartalmú, néhány a református énekeskönyvben is szerepel. Németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene. Legmaradandóbb munkája az "Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek " című kéziratos gyűjteménye 1813-ból. A kömlődi református gyülekezet emlékét a szülői ház falán elhelyezett emléktáblával őrzi. A parókia épületében lévő emlékmúzeumban látható életútja, munkássága.

Obernyik Károly

1814. október 22-én született a kömlődi református parókia épületében, ezidőben volt a kömlődiek lelkipásztora, édesapja Obernyik József. Obernyik Károly a debreceni református kollégiumban tanult, majd 1837-től Csekén Kölcsey Ferenc unokaöccsének Kálmánnak a nevelője lett. 1741-ben Pestre került, ahol ügyvédi oklevelet szerzett. Barátságot kötött Petőfivel, tagja volt a Tízek Társaságának. Szerepe volt az 1848-as események előkészítésében. A szabadságharc bukása után ismét Pestre jött, ahol tagja lett a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának. 1851-1855-ig a kecskeméti református kollégium tanára volt. Emlékét Kömlődön márványtábla és emlékmúzeum jelzi az utókor számára.

Polgármesteri Köszöntő

Kedves Látogató!

Településünk képviselő-testülete nevében nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önt honlapunkon!

Kömlőd a Vértes és Gerecse hegységek Ny-i előterében, a bársonyosi dombvidéken elterülő mintegy 1100 lakost számláló kicsiny település. Három nagyvárostól azonos kb. 15 km-re található és az oroszlányi járáshoz tartozik.

Kömlődnek nagyon jelentős történelmi szerep jutott a XVIII. és XIX. században, neves személyiségek szülőhelye ez a falu. A település történelméről és jelenéről is bőséges tájékoztatást talál a kedves barangoló. Kömlőd minden értelemben jó befogadó település, hiszen két nagyhírű értelmi fogyatékosokat gondozó intézmény is található itt. Szeretettel látjuk a nálunk megforduló vagy éppen letelepedni szándékozó honfitársainkat.

Községünk lakóit is jó szívvel hívjuk, nézegessék honlapunk oldalait, hiszen innen szinte minden helyben történő dologról értesülhetnek, segítséget kaphatnak ügyes-bajos dolgaik elintézéséhez.

Remélem honlapunkon való barangolásuk sok új információval ismerteti meg Önöket.

Ehhez kívánok jó időtöltést és kellemes együttlétet velünk kömlődiekkel.

Baráti köszöntéssel:

Bogáth István
polgármester

Polgármesteri Hivatal

2853 Kömlőd,
Szabadság u. 9.

 

Megye: Komárom-Esztergom

 

Telefon: +36 34 470-512

Fax: +36 34 470-512

 

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Web: www.komlod.hu

 

Polgármester: Bogáth István

Polgármester telefon: +3634470512

Polgármester fax: +3634470512

Polgármester e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Aljegyző: Schvarczné Stieber Rita

Aljegyző telefon: +3634470512

Aljegyző fax: +3634470512

Aljegyző e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Közigazgatási számlaszámok

Állami hozzájárulások számla:

11740061–15386256–05120000

Egyéb bevételek számla:

11740061–15386256–08800000

Költségvetési elszámolási számla:

11740061–15386256

Idegen bevételek számla:

11740061–15386256–04400000

Talajterhelési díj számla:

11740061–15386256–03920000

Késedelmi pótlék számla:

11740061–15386256–03780000

Iparűzési adó számla:

11740061–15386256–03540000

Magánszemélyek kommunális adó számlája:

11740061–15386256–02820000

Telekadó számla:

11740061–15386256–02510000

Gépjárműadó számla:

11740061–15386256–08970000

Bírság számla:

11740061–15386256–03610000

 

Fontos linkek

(kattintson a felkeresni kívánt szervezetre)

Járási Hivatal (okmányiroda)

Megyei Kormányhivatal

Magyar Államkincstár

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Megyei Rendőrkapitányság

Magyar Közút

Please publish modules in offcanvas position.