Álláshirdetés
Jelenleg Kömlőd Község Önkormányzatánál nincs betöltetlen állás!
Jelenleg Kömlőd Község Önkormányzatánál nincs betöltetlen állás!
Komárom-Esztergom megyei értéktár honlapja:
Hun őrhalom
Avarkori földvár maradványainak tekintik a falu É-i dombvonulatán lévő kisebb kiemelkedést, melynek elhelyezkedése, esetleg kapcsolódhat a település elnevezéséhez, " Kémlő " - azaz megfigyelő pont.
Leletanyag alapján ie: 10000-400 közötti időkre is datálható ezen a területen a népesség jelenléte. Vasból készült fejsze feje került elő a földből.
Régi Kömlőd
Kömlőd község a legrégebbi feljegyzésekben előbb Kemlew, illetve Kyskemlew puszta néven szerepel. Később említik Kömlő, majd Kömlőd néven.
Az 1300-as években a terület már Gesztes vár birtokaihoz tartozott, s mint ilyen Csór Tamás tulajdonát képezte 1360-ig. 1435-ben Albert király zálogba adta az egész várbirtokot Rozgonyi Istvánnak, s e zálogjogot Mátyás király is elismerte.
Kömlőd első név szerinti említése az 1439-es évben történik.
Az 1526-os mohácsi gyászesemények után a település is török uralom alá került, lakói elmenekülnek, a falu elnéptelenedett, elpusztult. A helyi szájhagyomány szerint a község melletti ingoványba süllyesztették az egykori kis templom harangját.
Római település Kömlőd területén
A mai település ÉNY-i határában egykor római kori település lehetett, melyet a szántóföldről előkerülő egykori pénzérmék jelenléte bizonyíthat. E terület tudományosan nincs megkutatva, azonban a kis patak melletti terület alkalmas lehetett település létesítésére
Első katonai felmérés (1776)
Második katonai felmérés (1867)
Harmadik katonai felmérés (1887)
KRÁLNÉ ANGYAL ILKA
A Dunántúli Református Egyházkerület 1898 június 30.-i jegyzőkönyve kiemeli, hogy özvegy Klárné Angyal Ilka úrnő római katolikusként, református vallású célokra adományozott.
Bokodon a református egyház harangalapjának, 1897-től, négy éven át, rendszeresen jutatott kisebb, nagyobb összegeket.
Későbbiek folyamán, egyházi köz-célokra, szegény sorsú gyermekek megsegítésére, árvízkárosultak részére, az első világháború idején a sebesültek segélyezésére adott pénzadományt.
Adakozott református templomépítésre Mezőlaborc községben –ma Kárpátalja- és a horvátországi Nagy Pisanicz református templomának harangjaira 1901-ben.
Ki volt ez az özvegyasszony, aki hosszú időn keresztül önkéntesen adta oda nemes célokra, megtakarított pénzecskéjét? Nem volt gazdag, most úgy mondanánk nyugdíjából élt.
Fejér megyében Felcsúton született 1839-ben nemesi családból, apja Sikabonyi Angyalosi Angyal Antal földbirtokos, anyja Sellner Aguszta. Szüleit korán elvesztette, nagyanyja Stettner Imréné sz. Kenessey Klára nevelte. Pestre került 13 éves korában és egy magánnevelő intézetben tanult két évig, nagyanyja haláláig. Fiatalon férjhez ment azonban, férje 3 hónap után elhunyt. Nagybátyja Szöllősi Pál tanácsára jelentkezett Székesfehérváron az ott állomásozó rongyos Tóth János színigazgató társulatánál, aki próbaidőre alkalmazta 1859 április 1-én. Első fellépésén majdnem tragédia történt. A Dózsa György című drámát adták, a színpadon összedűlt a főszereplő sátora. Nem jött zavarba, Rózsi szerepét olyan átéléssel, olyan odaadással alakította, hogy a közönség vastapssal jutalmazta. Az igazgató azonnal szerződtette. Később vidéki városok társulatinál játszott. A Pesti Nemzeti Színház- hoz 1873-ban került, majd a Népszínház társulatánál 17 éven keresztül volt színpadon.
Második férjével Klár József színházi karmesterrel 1864-ben esküdött, aki Petrozsényben 1892-ben 70 éves korában hunyt el.
Színpadi szerepei mellett irodalommal is foglalkozott. Ez az időszak volt a népszínművek korszaka. Sikeres színdarabokat írt. /Urak és cselédek, Az árendás zsidó, Boris asszony, Ne végy minket kísértetbe./
Irodalmi élete kezdetének az a története, hogy a Népszínházban 1879-ben, egy gyenge darabot próbáltak és ekkor Klárné azt mondta, hogy „ilyen darabot én is tudnék írni”. Rákosi Jenő igazgató bíztatta írjon! Írt és sikere lett.
A színpadon a természetes játék, mély átélés, a meleg humor, az élet alapos ismeretén alapuló gesztusok jellemezték. Cserfes anyaszerepeket játszott. A kritikusok”utánozhatatlan komikaként” jellemzik. Vénlány szerepekben is „kacaj viharokat keltett, ízléstelen túlzásokba sohasem bonyolódott,” írja a kritikus. Blaha Lujza, Laborfalvi Róza, Jászai Mari, Pálmai Ilka kortársa volt.
A „Peleskei nótárius” című színműben lépett utoljára színpadra, 1892. szeptember 14.-én, ”Dorka” szerepében. Színésztárasai 200 koronát gyűjtöttek részére, hogy elmondása szerint „idős napjaira vehessen egy tehénkét, amelynek jóféle tejecskéjébe boldogan apríthatja aztán a nyugdíj fekete kenyérkéjét”. Kömlődön telepedett le.
Rokoni szálak fűzték Bokodhoz. Nevelt lánya Bertalan Ferencné evangélikus tanító felesége, Angyal Irma volt.
Halála idején 1926 szeptember 14.-én írja a Pesti Hírlapban Rákosi Jenő főszerkesztő, „elment a Népszínház gárdájának ragyogó csillaga!”
A Kömlődiek ápolják emlékét. Idős korában lelki társa és társalkodójával, László Dávid református lelkésszel vitatták meg az irodalmi és társadalmi eseményeket. Jelen korban a fiatalok is megemlékeznek róla, emlékét őrzik, a temetőben sírját gondozzák, koszorúzzák.
A jókedvű adakozót szereti az Isten! (2.Kor. 9. 7)
Forrás: Dunántúli Ref. Egyházkerület jegyzőkönyvei: 1891-1920
Színyei József: Magyar Írók élete 6. kötet, 469 o.
Pest Hírlap 1892-191o, Budapest Hírlap 1889-1920 számai
www.komlod.hu/index.ph/729-megtaláltuk
Felcsúton születetett 1839. december 5-én, édesapja Angyal Antal földbirtokos, édesanyja Sellner Auguszta. Klár József karnagy vette feleségül.
Színésznő , súgó, drámaírónő volt .Pályáját 1859-ben Székesfehérváron Tóth Jenő társulatánál kezdte.
Hosszú vidéki vándorlása során sokszor, mint súgónő működött. Szegeden 1862-ben Szigeti Imre társulatának, 1866-ban Kacsinovszky Jusztin társulatának tagjaként szereplő Klár József (Zsombolya, 1831- Petrozsény, 1892.04.04. ) karnaggyal, aki hegedűsként kezdte pályáját, vidéki társulatoknál és ekkor már a férje volt.
1870-71, 1872-73 között Szegeden volt szerződése különböző társulatoknál. 1875-1899 között a Népszínház tagja lett. Krecsányi Ignác társulata sikerrel szerepelt a Fővárosi Nyári Színházban. Angyal Ilka: Árendás Zsidó Című műve (1890-ben ).
1884.11.21.-én Hegyi Béla - Klárné Angyal Ilka rendezésében az Árendás Zsidó-ban Betti szerepét alakította nagy sikerrel. Jó komikai érzékkel a társalgási és anyaszínésznő szerepkört töltötte be. Különös szószátyár asszonyfigurákat alakított sikeresen. Karaktelizáló képessége nemcsak színpadi szerepeiben, hanem darabjaiban is érvényesült .
Visszavonulása után Kömlődön a
Perczel Mór utcában Uher Lászlóék régi hosszú parasztházának hátulsó szobájában lakott. Egy fésülködő asztala, kis kézitükre és legyezője néhai Szincsák Imréné (volt Sárkány Gyuláné ) családja tulajdonába került .
Főbb művei: Az Árendás Zsidó (1884)
Urak és Családok (1885)
Ne vígy a kísértésbe (1887)
Szép Darinka (1892).
Az Árendás Zsidóból 1917-ben filmet forgattak melyben szerepelt is .
Főbb szerepei: Tóth Dorka (Gaál J.: A pelerkei nótárus ), Sári ( Lukácsy S.: Vöröshajú ), Szájasné (Tóth E.: Tolonc ), Kövesiné (Lukácsy S.: Kósza Jutka), Labdacsné(Szigligeti E.:Csikós), Kántorné (Berczik Á.: Az igmándi kispap ), Boszorkány Erzsók (győrgy V.:Nótás Kata), Kaptáné ( Nestroy: Lumpáci Vagabrudus ).
Szücs János
Életrajz adalék
Nem kevésbé kedves és érdekes az, amit Klárné Angyal Ilkáról mondok el.,.
... Előttem van, mintha most is látnám, a Komárom megyei »kurta nemesek« kedves falucskája: Kömlőd. A falu felső utcájának deréksorán áll a kedves régi kis udvarház: Klárné Angyal Ilka, a Népszínház egykori ünnepelt komikájának, darab-szerzőjének egész kicsi rezidenciája. Mindössze kettő szobás épület. Ebből is csak a közös konyha fele és az első szoba illette meg1 Klárné Angyal Ilkát. A szoba egyszerű kis falusi szobácska. Egy nagy háló-helyül szolgáló dívány; a dívány felett a falon mester-gerendáig érő szőnyeg, az első és második ablak között két, fényképekkel teletűzdelt tologatható spanyolfal, szanaszét nemzeti színű szalagokkal díszített porlepte babérkoszorúk, az udvarra nyíló ablakpárkányon kis tányérokkal letakart, tejjel telt zöldmázú cserépköcsögök az utcára nyíló, de egyben a kis kertre is néző mély ablakmélyedés párkányán, zöld' cserepekben piros muskátlik, alatta lépcső magasságú dobogó, a dobogón kopott támlájú régi karosszék, előtte lábzsámoly. A karosszékben szemüveges, majdnem egész nap kötögető nénike: Klárné Angyal Ilka. Előttem van, mintha most is látnám. De hát hogy is ne emlékeznék vissza erre a képre. Kömlődi nyaralásom legszebb emlékei közé tartoznak a mese délelőttök és délutánok. Nagyon érdekelt már kiskoromban a színház és az öreg, de mindig friss gondolkozású Ilka néni, ki szüleimmel igen jó barátságban volt, előszeretettel mesélt a színházakról és sikereiről. Ezekre a mese-délutánokra vezethető részben vissza a színházügyek iránti érdeklődésem. Úgy látszik az öreg nénike észre vette, hogy a kis fiúcska milyen hálás és hűséges hallgatója, ezért nagyon szeretett, majdnem úgy, mint a kedvenc macskáit.
Obernyik Károly
1814. október 22-én született a kömlődi református parókia épületében, ezidőben volt a kömlődiek lelkipásztora, édesapja Obernyik József. Obernyik Károly a debreceni református
kollégiumban tanult, majd 1837-től Csekén Kölcsey Ferenc unokaöccsének Kálmánnak a nevelője lett. 1741-ben Pestre került, ahol ügyvédi oklevelet szerzett. Barátságot kötött
Petőfivel, tagja volt a Tízek Társaságának. Szerepe volt az 1848-as események előkészítésében. A szabadságharc bukása után ismét Pestre jött, ahol tagja lett a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának. 1851-1855-ig a kecskeméti református kollégium tanára volt.
Emlékét Kömlődön márványtábla és emlékmúzeum jelzi az utókor számára.
Pálóczi Horváth Ádám
1760. május 11-én született Kömlődön, Horváth György lelkipásztor gyermekeként.
1773-tól a debreceni református kollégiumban tanult, de mivel a papi hivatáshoz nem érzett kedvet, 1780-ban kimaradt és még az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. 1783-tól Somogy megyében élt, 1790 táján már országszerte elismert költő volt. Számos verset írt, melyek közül sok egyházi tartalmú, néhány a református énekeskönyvben is szerepel. Németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene. Legmaradandóbb munkája az "Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek " című kéziratos gyűjteménye 1813-ból.
A kömlődi református gyülekezet emlékét a szülői ház falán elhelyezett emléktáblával őrzi. A templomban kialakított emlékmúzeumban látható életútja, munkássága.
Pázmándy család
A kömlődi köznép a régebbi időkben mindig is fogékony volt a tudományok a kultúra iránt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a magas szintű iskolai oktatás, melynek megtartásán mindig is fáradoztak. A társadalmi és gazdasági fejlődést azonban a kis és nagybirtokos családok léte, erősödése határozta meg. A közművelődés és a kultúra erősödése, az azokat is bőkezűen pártoló családoknak köszönhető, közülük is kiemelkedik a Pázmándy család, melynek református egyházunk is a legtöbbet köszönheti.
A család ősei már az 1639-es évtől kömlődi birtokosok. A család több nemzedéke élt itt, akik mind kömlődi születésűek. Ma a család egyetlen tagja sem él Kömlődön. Id. Pázmándy Dénes /1781-1854/ országgyűlési képviselő, aki 1828-ban Komárom vármegye alispánja, majd 1837-től a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt. 1848-ban a
főrendek képviselőjeként honvédelmi bizottmányi tag, 1848-1854-ig Fejér vármegye főispánja volt. Fia Pázmándy Dénes /1816-1856/ országgyűlési képviselő Komárom vármegye másod alispánja, majd 1847-től első alispánja. 1848-ban az országgyűlés alsóházának elnökévé választották. Az udvarral történő megegyezésre törekszik, ezért szembe került Kossuthtal, 1849. márciusában megfosztották mandátumától. A szabadságharc leverése után birtokaira visszahúzódva él, 1850 táján barátját, Vörösmarty Mihályt bujtatta Baracska melletti birtokán. Az ifjabbik Pázmándy Dénes /1848-1936/ szintén Kömlődön született, 1878-1884-ig a körmendi kerület országgyűlési képviselője volt, a Vas megyei Gosztonyban is jelentős birtokai voltak. 1919-ben a szegedi ellenzéket képviselte Párizsban.
A református egyházközség létében és fennmaradásában a családnak elévülhetetlen érdemei voltak, mindenkor híven áldoztak a gyülekezet épületeinek, templomának fennmaradására.
Az oktatás terén is jelentős érdemeket szereztek, a Pázmándyak sokat segítettek az iskola költségeinek fedezésében. Egyházkerületünknek két főgondnokot is adott a család, Pázmándy József és id. Pázmándy Dénes személyében. Egy másik családtag Pázmándy Lajos a pápai főiskola gondnoka volt.
Perczel család
A Perczel-glóbusz rekonstrukciójának jelen állapota
Észak-Amerika és az Északi-Csendes-óceán példáján
A híres honvédtábornok Perczel Mór /1811-1899/ családja a szabadságharc előtt és alatt Kömlődön élt.
Perczel Mór 1846-ban nősült meg, elvette a Kömlődön élő Sárközy család egyik leányát Juliannát, négy fiú és négy leány gyermekük született, sorrendben: Irma, József, ifj. Mór, Miklós, Sándor, Júlia, Erzse, és Hermina.
Természetesen, mint a szülők, a gyermekek is református hitben nevelkedtek és éltek. A család Vörösmarty Mihállyal nagyon szoros kapcsolatot tartott, a költő sokszor járt Kömlődön. Egyik itt tartózkodása alkalmával, a szájhagyomány szerint meglátogatta őt, Petőfi Sándor és Jókai Mór, e látogatás emlékét vésték bele, gyűrűjükkel a Perczel ház egykori ablaküvegébe.
A szabadságharc bukása után a tábornok a egy ideig a kert végében kezdődő ingoványos területen bujkált , majd elindult külföldi száműzetésébe.
Perczel László /1827-1897/, a tábornok egyik testvére szintén Kömlődre nősült, s elvette Mór feleségének húgát, a szépséges Sárközy lányt, Lídiát. Három gyermekük született. Perczel László - mint főszolgabíró, - 1848-ban a tatai választókerület országgyűlési képviselője lett.
Kedvelte a földrajzi tudományokat és sajátkezűleg készített egy óriási, közel két méter átmérőjű földgömböt, sokáig Szemerey József őrizte a községben, melyet később Budapestre a mezőgazdasági múzeumba vittek.
Sárközy család
Legismertebb képviselőjük Sárközy József főszolgabíró volt, aki 1802-ben született Kömlődön.
1840-1844-ig Komárom vármegye másod alispánja, és 1848-ban a megye országgyűlési követe, 1861-ben a Pápai Református Főiskola gondnoka volt, majd 1863-ban a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokává választották. Lelkes régiséggyűjtő, főleg a régi pénzek gyűjtése területén szerzett érdemeket. A közel 3000 db-os érmegyűjteményét és mintegy 600 db egyéb régészeti tárgyát a pápai kollégiumnak adományozta 1861-ben.
Orosz repülő:
Egy szovjet Il-2-es csatarepülő szárnyának darabjait és a szárnyban lévő 23 milliméteres páncéltörő ágyút fordított ki a munkagép a Komárom-Esztergom megyei Kömlőd határában - mondta a Magyar Roncskutató Egyesület titkára kedden az MTI-nek.
A Szolnoki Repülőmúzeumban dolgozó Magó Károly tájékoztatása szerint további kutatások szükségesek a gép részeinek megtalálásához és a pilóta kilétének megállapításához, mert a második világháború idején ebből a géptípusból sok zuhant le Magyarországon, illetve a környéken is több földet érés történt
Kömlőd alpolgármestere, Madari Ferenc kedden reggel tájékoztatott, hogy egy munkagép hétfő délután, tarlóhántás közben, egy gépágyút, több alumíniumdarabot és lőszereket fordított ki a földből. Madari Ferenc hozzátette, hogy a föld alatt további, nagyobb darabok lehetnek, mert a traktor a roncsok második érintésekor már nem tudott tovább menni.
Az alpolgármester elmondta: a település környékén a második világháborúban lezuhant egy repülőgép, amelyet már évtizedekkel ezelőtt kiástak. A most megtalált roncsok ettől a helytől 200-300 méterre kerültek elő.
Egyben megtalálták és kiemelték annak a szovjet IL-2-es csatarepülőgépnek a motorját, amelynek elő maradványaira egy hónapja bukkantak rá egy szántón a Komárom-Esztergom megyei Kömlődnél.
"A gép lapos szögben csapódott a földbe, a motort másfél méter mélyről kellett kiásni. A kétfős személyzet sorsáról az előzetes kutatások és a maradványok semmit nem árultak el, az egyikük szemüvegének darabjai a földben voltak. Ha a motoron megtalálják a számát, az orosz kutatók közreműködnek a gép előtörténetének feltárásában" - közölte a zászlós, aki a Magyar Roncskutató Egyesület titkára.
A repülőgép több kisebb része is előkerült. A kutatók feltételezik, hogy a helyiek a nagyobb darabokat elvitték, a törmeléket pedig beledobálták a becsapódás közben keletkezett gödörbe. A maradványra egy hónapja bukkant rá egy helyi gazda, aki tarlóhántás közben egy gépágyút, több alumíniumdarabot és lőszereket fordított ki a földből. Magó Károly tájékoztatása szerint a motort a szolnoki repülőgép múzeumban állítják ki.
Az Iljusin IL-2 Sturmovik a Vörös Légierő által tömegesen használt egymotoros csatarepülőgép volt a második világháborúban. A földi harcok támogatására fejlesztették ki, személyzete a pilótából és a fedélzeti lövészből állt. Az IL-2-ek kis magasságban támadták az ellenséges célokat, ezért óriási veszteséget szenvedtek a bevetésekben. Összesen 36 ezer 163 darabot gyártottak a típusból. Ebből több mint 12 000 gép semmisült meg a harcokban, több mint 11 000 pedig balesetben. Az IL-2-esek fedélzetén 8100 pilóta és 5700 fedélzeti lövész halt hősi halált.
Amerikai bombázó
Az esemény elérhető ITT!