Sokaknak nem ismeretes a magyar hidegvérű kifejezés, bevallom én is így voltam ezzel. A magyar hidegvérű Magyarországon a törvényileg védett lófajták közé tartozik. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete a melegvérű lófajtáknál. Valószínűleg már a Honfoglalás korában is éltek a Kárpát-medencében, de nagyobb mértékű elterjedésük az 1880-as években, és a Dunántúli részeken volt jellemző. Két tájfajtája alakult ki, Vas vármegyében a nagyobb termetű pinkafői, Zala vármegyében a kitartóbb muraközi ló terjedt el. A magyar hidegvérű lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabb távra is jól ügető magyar hidegvérű fajta. Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony. Bottal mért marmagassága méneknél 153–165 cm, kancáknál 150–160 cm. Színe lehet pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai.
És mi köze Kömlődnek a magyar hidegvérűhöz? Él a településen egy fiatal pár, Nagy Krisztián és kedvese, Zsankó Annamari, akik szívükön viselik ezt a lófajtát. Fejükbe vettek valamit, amit október 26-án, hosszas előkészületek után, energiát nem kímélve meg is valósítottak, az I. Országos Magyar Hidegvérűért Napot itt Kömlődön. Az eseményen a szakmai segítséget a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület adta, akinek jeles képviselői, többek között az egyesület nyugalmazott társadalmi elnöke, Baranyai Sándor és Kassanin Milán, az egyesület ügyvezető elnöke voltak jelen. A szakmai zsűrizést is az egyesület tagjai végezték, Kassanin Milán elnök mellett Simon Gábor, az egyesület titkára, Szakál Endre, a Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér Vármegyék lótenyésztési felügyelője és Takács József Róbert, az egyesület tenyésztői bizottságának elnöke. Volt kanca- és mén szemle, amire 15 tenyésztő több, mint 30 lóval nevezett, fogatbemutató 7 gyönyörű fogattal, amik közül talán az Omnibusz volt a legnépszerűbb a rendezvényre látogatóknak, akik fel is ülhettek rá és mehettek egy kört. A rendezvény ideje alatt a helyiek által főzött finomságokat kóstolhatták a látogatók, volt birkapörkölt, szarvas pörkölt, sertéspörkölt és marhából babgulyás. A napot egy nagyon színvonalas díjátadó zárta, csodaszép színes díjszalagokkal és értékes díjakkal jutalmazták a lovakat és tulajdonosaikat. A szervezők ez úton is külön megköszönik a helyszín biztosítását, a rendezvény lehetőségének létrejöttét és a segítséget Bogáth István polgármester Úrnak, a sok támogatónak a felajánlásokat, illetve a háttérsegítőknek, akik valamilyen módon segítették a rendezvény létrejöttét, külön kiemelve Tóth Krisztiánt, aki végig segített az előkészületekben és a rendezvény ideje alatt is, és külön köszönetet mondanak a hidegvérű tulajdonosoknak a részvételért és jövőre is visszavárják őket!
December 1.
1. advent vasárnap, 16,00 óra a Hagyományőrzők szervezésében:
adventi műsor-adventi portékák és finomságok
December 8.
2. adventi vasárnap, 16,00 óra az Óvoda Szülői Munkaközössége szervezésében:
Mikulás műsor és adventi portékák
December 15.
3. adventi vasárnap, 16,00 óra a hagyományőrzők szervezésében:
adventi műsor és portékák
Részletesebb műsorkínálat később!
A tavalyi évhez hasonlóan, idén is lesz lehetőség a Mikulástól levelet kérni, illetve ablaknyitogatóra számot kapni! Aki szeretne levelet vagy számot, az keresse bizalommal Pálinkás Zsuzsannát vagy Bauer Anettet, a két szervezőt.
Hagyomány, hogy halottak napja alkalmából az önkormányzat és a polgármesteri hivatal részéről egy-egy koszorúval emlékezünk a település egyes emlékhelyeinél, sírjainál. Így volt ez október 31-én is, először a református templom falán elhelyezett emléktáblánál, mely az I. és II. világháborúban elesetteknek állít emléket, majd a temetőbe kiérve a szovjet hősi emlékműnél, a kivégzett munkaszolgálatosok (Braun László; Fenyvesi Imre; Gerőfi László; Leictner Ernő ; Schönfeld Vilmos. emlékműjénél, a 12, ismeretlen helyen nyugvó katona (Buburucz János; Hager Ferenc honv.; Harer Károly örv.; Kemény László honv; Kiss Mihály lev.; Lakatos József örv.; Tóth János honv.; Varga Ferenc honv.; Varga Károly honv.)kopjafájánál, két helyszínen három elesett katona (Braun Ádám örm.; Kecskés Miklós tiz.; Varanka Ferenc) ismert sírjánál és végezetül Králné Angyal Ilka színésznő sírjánál.
Az emlékhelyekről és Králné Angyal Ilka színésznő életéről bővebben olvashatnak Kömlőd község honlapján a Kömlődi értéktár menüpontban itt: